VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SCHÁNER János

( , . ? ?. - , . ? ?. )

főpintér

A r. k. püspökség veszprémi kádármesterének pontos életrajzi adatai eddig ismeretlenek. Egyszerű pintérlegény volt, aki 1889-ben a Megyei Gazdasági Egylet delegáltjaként részt vett az Országos Gazdasági Egyesület által Franciaországba a filoxéra elleni védekezés tanulmányozására szervezett utazáson. Hazatérése után négy részből álló cikksorozatban foglalta össze franciaországi tapasztalatait. Csopakon és Paloznakon a káptalantól, Paloznak községtől és Ranolder János veszprémi püspök örököseitől 20 hold területet bérelt azzal a céllal, hogy különböző talajviszonyok között megvizsgálja az amerikai szőlőfajták viselkedését. A bérelt területeken öntözhető amerikai anyatelepet, gyökereztető-iskolát és deszkából 80–85 munkás befogadására alkalmas oltóházat létesített. Járva a borvidékeket 2-2 napos oltási tanfolyamokat szervezett. Tanította a Balaton-felvidék szőlőtermelőit a filoxéra által elpusztított szőlőtelepek pótlására. Javasolta a gazdáknak, hogy ahol még félig jó a szőlő, ott szénkénegezéssel mentsék. A szükséges vad vesszőt eleinte Amerikából hozatták, de hamarosan állami és magánbirtokokon amerikai vadvessző-ültetvényeket létesítettek. Az ugyancsak veszprémi Suly Lászlóval együtt következetesen kiálltak amellett, hogy a Balaton-parti sík területek talaja legalkalmasabb az új anya- és oltványtelepek létesítésére. Jól sikerültek az 1890-ben Csopakon készített oltványai közül a Kadarka, a Cabernet, Nagyburgundi, Chasselas és a Muscat de Lunel. Az utókor nem kis részben Scháner érdemének tulajdonítja, hogy Arácson, Csopakon, Paloznakon, Felsőörsön, Balatonalmádiban rövid idő alatt félmillió új tőkét ültettek a szőlősgazdák. Csopakon 1977-ben a községi Kertbarát Kör felvette nevét, az Öreghegyben pedig egy utcát neveztek el róla.
I.: VpFH., 1889. – Csopak története. (Szerk.: LICHTNECKERT András.) Vp., 1997. – Varga.